clever =)

Here's a young girl who is destined to succeed:
she visited a farm one day and wanted to buy a LARGE watermelon.
"That's three dollars," said the farmer.
"I've only got 30 cents," said the young girl.
The farmer pointed to a very small watermelon in the field and said, " How about that one?"
"Okay, I'll take it," said the little girl. "But leave it on the vine. I'll be back for it in a month."

:)

28 kis pók, egy anya pók.

A mai nap legnagyobb öröme: 28 kis pókom kelt ki. mind-mind külön kis ajándék. =)

(de nem mocskolom össze ezt a blogot, amíg mindenki -aki igénybe veszi e blogot- le nem vizsgázik;))

207-től, amíg eljutok még ma =)

6. csecsemőgyilkosság, kitevés, balesetek

♣ középkor derekán: időnként: elhagyták, megölték, ill. szokások és szertartások eredményeképp meghaltak a gy.-ek

♣ születésszámot korlátozták: nem mindenki házasodott meg + meddőség + férfiak csak megf. egzisztenciával házasodtak + magas gy.halandóság

♣ parasztok: munkaerő miatt, nemesek: örökös miatt fontos.

♣ jómódú családok: több gy. (szegény családok: 2,8 - jómódú családok: 5,1 gy. > arány)

♣ gy. egy része nem kívánt > anyagi teher > rabszolgának, prostituáltnak adták el a gy.-et (ebben a "foglalkozásban" ez felmentő körülmény) + fattyúgyermekek: apja nem volt felelősséget vállalni, anyja nem volt képes egyedül felnevelni

A gyermekek kitevése

♣ kórházakat hoztak létre (kezdetben: betegek, nyomorékok, árvák, lelencek) > majd külön intézmény.12. szd.: kórházak, leprakórházak

♣ szegény szülők: eladták, odaadták nemesembereknek (gy. meghaltak/ gyermektelenek) > jogot nyerhettek valamilyen örökségre... > elítélték (világi + egyházi törvénykezés egyaránt)

♣ nemesség: házasságon kívülit + ikerpárt (korabeli hiedelem: az asszony kétszer is egymás után megtermékenyülhet > nem ugyanaz az apja a 2nek) elhagyták vagy rokonoknak adták > jó hír megőrzése ; lelencházba fattyúgy.-et

♣ egyház: erőfeszítések az árvák megőrzésére

most pedig elmegyek hajat mosni. lehet, hogy ez lesz az érvágás a blog folytatásában.

140. oldaltól 206-ig.

5. a gyermekkor első szakasza

♣ 16. szd-tól gyermekgyógyításról, gyermekgondozásról szóló könyvek (gr., római és mohamedán orvostudományi források)

szoptatás/szilárd táplálék

♣ tegyenek egy kis mézet a gyermek szájába szoptatás előtt

♣ ha a gyermek megbetegedett, a dajkának kellett a gyógyszert bevennie :)

♣ túletetés: veszélyes (de: igény szerint táplált gyermek: jobb kilátás a felnőttkori neurózis és önbizalomhiány elkerülésére)

♣ már a szoptatás ideje alatt kaptak: vizet, mézes vizet, (északabbra fekvő országokban sört is)

♣ elválasztásuk előtt valamivel (~ első két metszőfog kibújása után): szilárd étel és más étel is (mézes vízbe áztatott kenyér, tiszta bor, hús- vagy csirkeleves, zabkásaleves, mézes tej,stb.)

♣ "az anya vagy a dajka pépesítse, vagy RÁGJA meg az ételt, mielőtt a csecsemőnek adná..."

♣ a szilárd étrend-kiegészítők az elválasztás fokozatossága érdekében

♣ ha követeli leválasztás idején az anyamellet: mustár, keserű hashajtó a mellbimbóra (de ha kihányja a szilárd ételt, újra mellre lehet tenni)

♣ gyakori a nyilvános szoptatás

♣ gyakran és kiadósan kell etetni szilárd táplálékkal (húzódozás ellenére is) > gazdag gy.: túletetik, emésztési problémákban meghal

♣ a lányok biológiailag alacsonyabb rendűek: kevesebb táplálék, és kevesebb ideig

(> leválasztás korábban) is elég (orvostudoményi értekezések szerint...) " Az, hogy a lányokat hogyan tápláljátok, nem számít, csak tartsátok őket életben. Ne hagyjátok, hogy elhízzanak"

> több lány volt dajkaságban (olcsóbb dajkaságban), lelencházban >> több lány halt meg gy.korában

♣ fogatlanság: első életév egyik meghatározója

♣ tejfog kibújása: határkő: fájdalom ellen> az ínyt enyhén sózott, különféle gyökerekből kivont lével elegyített mézzel kell bedörzsölni (+ gyakoribb fürdetés, ölbe vétel, szilárd ételt ne kapjon)

♣ ujjszopás ellen: még nem száraz édesgyökér (figyelemelterelés, nem erőszak)

fürdetés, melegítés, pólyázás

♣ fürdetés: módosabb családokban: legalább naponta egyszer (akár 2-3szor is), szoptatás előtt, tiszta vízben, évszaktól függően: meleg évszakban langyos, hideg évszakban meleg vízben, majd olajjal bedörzsölni a gyereket

♣ fürdőházak (módosabb városi polgárok) > 16-18. szd.: bezárták őket ( ref. és ellenreform. nemi erkölcsök túlzott óvása, nemi betegségektől való félelem)

♣ városi munkások, paraszti családok: nem fürdették gyermekeiket és mivel túl szorosan kötötték rájuk pólyájukat és azt se cserélték gyakran (> vagy nem voltak tisztában fontosságával, vagy nem volt rá idejük, így viszont a széklet el nem távolítása által bőrirritációk, sebek alakultak ki) > gennyes furunkulusokhoz vezetett (ami volt, hogy fertőzéses halálhoz)

♣ kisebb pelenka (túlságosan szoros: csipőficamot eredményezhet), teljesen becsomagolva a pólyába (csak a fej látszott ki) > apró múmiára vagy lárvára emlékeztetett... > ha szabadon mozoghat, kárt tehet magában (test rögzítése, melegen tartása, végtagok torzulásának, kificamodásának megakadályozása a cél)

nem mindig: néha a kezek, néha a felsőtest, néha az alsótest maradt szabadon

Anglia, 17. szd.: néhány hónapos csecsemő: köntösszerű "kiskabátban"

♣ 16. -17. szd.: a fürdés ártalmas > piszok: védőpajzs a szemmel verés ellen (még a királyi porontyok is ritkán)

♣ pólyázó szalagok

♣ városi és vidéki munkásosztály: az egész család egy szobában. bölcső: tűzhely mellett (melegen tartás) > forró vízzel teli üst láncra akasztva: leforrázás (tipikus otthoni baleset)

kiküszöbölte: a 14. szd.-i gombok, gyapjú alsóneműk és a késő középkori: üvegezett ablakok. > csecsemő testhőmérsékletének fenntartása

♣ nyáladzás esetére: áll alá helyezett kendő

♣ "Bárhogyan volt is, a középkori emberek hittek abban, hogy amit tesznek, a csecsemő számára a legjobb. "

A csecsemő, mint viasz

♣ levegőbe dobálása: veszélyes > ficam, torzulás (végtelenül szelíden bánjanak velük!)

♣ fürdetés: torzulások helyreállításának ideje (dajka feladata)

♣ fogak görbén: gyengéden a helyükre kell nyomogatni; kancsal szem: jó szemet be kell fedni

Alvás a bölcsőben és a szülői ágyban

♣ bölcső: társadalom minden rétegében elterjedt (11. szd.-tól): szíjjal erősítették hozzá a gy.-et (ki ne essen pl. ringatásnál se), szegény családok: kosár, teknő szolgálta ezt a célt

♣ ellenezték a gyermek ágyba vitelét, ott altatását > sok haláleset származott ebből (ráfeküdt, "megfojtotta szeretetével")

Sírás

♣ rövid ideig: egészséges, erősíti a tüdőt. <> sokáig: sérvet okozhat (főképp fiúknál)

♣ kuruzslók: amulettek, ráolvasások altatószerek javaslása (orvosok: bor, mint altatószer tiltása)

♣ " Amikor már minden egyéb kudarcot vallott, az anyák a sírós csecsemőt egy szent sírjához vitték, hogy- mint betegség vagy fogyatékosság esetén is - a szent közbenjárását kérjék."

♣ szokás volt: a sírást abba nem hagyó gyereknek gödröt ástak a szülők, abba tették, hogy abbahagyja a sírást ( 5 napos penitencia az anyára kiróva)

♣ a sírós gyermeket a szülői erőszak leggyakoribb áldozatává tevő hiedelem: a sírás a gy.-et megszálló Sátántól + démonaitól ered (volt, hogy meg is átkozták ezért őket)

Ülés, járás és beszéd

♣ orvostudományi művek szerzői: felismerik a gyermekek eltérő ütemű fejlődését! (nem szabad idő előtt erőltetni ülést, állást, járást) > lehetőséget kell biztosítani a fejlődésre

♣ 15. szd.-i végrendelet: ebből kiderül, hogy voltak gyerekszékek!!!

♣ járás tanulásánál: párnázott sapka :)

♣ fog kibújása: beszéd kezdetével összefüggésben (kb. 2 éves kor körül kezd beszélni) > fejlődési mutató

♣ beszéd: utánzás eredménye > bátorítani kell, dicsérni > ajándéktárgyakkal ösztönözni

♣ gondjai vannak a beszéddel: stratégia: nagy tükör, ami mögé a gy. hangjához has. beszélni tudó gy. áll, aki a dajka szavait ismétli. A gy. azt hiszi, hogy saját hangját hallja, és megismétli a szavakat ;)

♣ más praktika beszédösztönzésre: a nyelvet mézzel, sóval, tömjénnel és lehelletnyi édesgyökérrel kell bedörzsölni

♣ " ebben a kérdésben a nők rendelkeznek a legtöbb tapasztalattal" :)

Kölcsönös kapcsolatok a gyermekek és a felnőttek között

♣ hangokra, mosolyokra, mozdulatokra nem csak értelmi és érzelmi fejlődésükhöz, hanem puszta életben maradásukhoz is szükség van! (altatódalok jelentősége - segít a fájfalom enyhítésében)

♣ gondozó személy gyakori cseréje: traumát okozhat, pszichomotoros vagy verbális visszamaradottsághoz vezethet

A csecsemő és a járni tanuló kisgyermek (érzékelése és felismerése)

♣ képzőművészetben: korabeli festményeken, szobrokon kicsinyített felnőttként (Aries szerint nem vette észre, nem ismerte őket a kor), DE: kéziratok illusztrációin, Karoling, Ottó-kori és román művészetben, majd a gótikus művészetben is megjelent a gyermekábrázolás

♣ 13. szd.-tól: mi gyermekfelfogásunkat megközelítő kisgyermek-ábrázolás (Jézus képi megformálásai)

♣ gyönyörűszépnek írták le őket, nőkre vonatk. melléknevekkel illették őket (tiszta, fehér bőr, rózsás vagy liliomfehér arc)

♣ a gyermek fontosságának rituális megnyilvánulása: 14. szd.: Keresztelő Szent János ünnepének (júni 24.) estjén a szülők bölcsőstül kivitték gyermekeiket az utcára, zöld ágak közé tették őket, aki megnézte gyermeküket, édességet adtak :)

♣ parasztasszonyok: hátukra erősített kis bölcsőkben vitték a földekre a gy.-et

2-től 7 éves korig

♣ kevesebb tanács erre a korra (halálozás kisebb arányú, testi gondozás is egyszerűbb)

♣ napi/legalább heti néhányszori fürdetés + élénkítő tornagyakorlatok (csak egyszerűek, élvezetesek > végtagjai még gyengék)

♣ nehéz étel, bor nem alkalmas

♣ 1 évtől: ingben: alsónadrág nélkül (széklet ürítésé szempontjából célszerű > szobatisztaságra szoktatás nélkül, saját ütemükben, utánzással lettek szobatiszták), majd: madzaggal megkötött alsónadrág

♣ nyílt összeütközés helyett: figyelem elterelése (de ha nem ártalmas, megkaphatja az óhajtott tárgyat)

♣ sérülés: a dajka tegyen úgy, mintha bosszút állna a sérülést okozó tárgyon és vigasztalja a gyermeket apró ajándékokkal

♣ nagyobbacska: korabeli gy.-kel JÁTÉK (+ tanács: alkalmazzanak fiatal pesztrát a dajka mellett: szókincs, játékok) > a játék (szabadtéri) szerepének felismerése (testi, lelki fejlődés, pozitív versenyszellem serkentése) > szabadtéri csoportos játékok, természetes anyagokkal kinti, benti játékok; játékszerek: csörgő, hintaló, falovacska, építőkocka, csont, labda, karika, agyagmadár, baba, stb. (173. oldal)

- "Egy kiscsirke beleesett a verembe, és megfulladt. Az anyja kivette, és játékszer gyanánt odaadta a gyermekének. (A gyermek aztán egy szenthez fohászkodott, aki életre keltette a csibét ;))"

- "A szülők játsszanak a gyermekkel, szándékosan veszítsék el a játszmát, azután siessenek a házi kápolnába, és imádkozzanak." :D > a bajban Istenhez kell fohászkodni + Isten a veszteseket is szereti

♣ nevelési célzatú mesék (múltról is), énekek

♣ plébánosok intése: balesetektől való védelem, keresztelés, 3 legfontosabb ima (Miatyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy) átadása, reggeli, esti keresztvetés + didaktikus szerzők: Isten és felebarátok szeretete

♣ gy.: ártatlan, sebezhető <> értelem, jó/rossz közti döntés hiánya - csak anyanyelvére tanítható + testi erőnlét (életben maradás)

♣ szélsőséges vélemény (15. szd.): 3-25 éves korig senki (anyja se) csókolja, ölelje (innentől kezdve - 3 éves - lehet verni is)

♣ elmélet: 7 év után ne aludjanak együtt kül. nemű gy.-ek> gyakorlat: a társadalom egyik rétege se különítette el őket. (összezsúfolódva éltek, sőt, gyakran meztelenül aludtak: munkás családok > a szexualitás sem volt tabu; gyermeki szexualitás, káromkodás: mulatságosnak tartották)

>>>> az emberek nem tették magukévá a prédikátorok és didaktikus írók intelmeit...

♣ penitencia kiskorúak megrontásánál: az ilyen férfi soha ne beszélhessen gyermekkel!

Iskolakezdés

♣ 7 éves kortól (5-6 év: otthon: apától / magántanítótól; világi egyházi szolgálatra ill. kolostori életre kijelölt gy.: verés, órákig tartó tanulás 5-6 évesen)

♣ jutalmazásos tanítás: pl. a betűket gyümölcsből/ édességből rakják ki > megehetik, ha sikeres

♣ a gy.-nek csak kis hányada tanult meg olvasni (még kevesebb írni is)

♣ rosszalkodásukat türelemmel fogadták

♣ elméleti stúdiumok: csak 14 évtől

♣ parasztok: kicsiket dicsérik, nagyokat eke szarva mögé állítják <> nemes gy.-ek: szolgákkal étkezés kényszerűsége, csak felnőtt korban dícsérik őket.

A szentségek felvétele

♣ bérmálkozás: nem volt meghatározva, mikor szolgáltatható ki; gyógyító erő > mihamarabb; csak a püspök > székhelyén nehezen volt elérhető, gyakran később került csak sor rá

♣ többi szentség: 7 év fölött

Erőszak, verés, megfélemlítés

♣ javaslat: gyengédség. gyakorlat: "kontrollált verés" és testi fenyítés.

♣ " aki kíméli a vesszőt, elkényezteti a gyermeket"

♣ a társadalom egésze erőszakos (feleség verése > sokszor a gy. is megsérült), indulatos, érzelmileg éretlen emberek száma nagy

(részegesek, erkölcsi fanatikusak, gyermekbántalmazást átélt szülők)

♣ a verés magánügy (kevés feljegyzés)

♣ megfélemlítés: fegyelmező eszköz: rémisztő teremtmények, rajzok > ha nem viselik jól magukat, értük jönnek, felfalják őket

Jelenlét, részvétel a felnőttek tevékenységeiben

♣ "Mihamarabb hozzá kell szoktatni a felnőttek társaságához, nehogy úgy viselkedjen, mint egy félénk és szégyenlős vidéki bugris" (pl. templomba is vigyék el őket)

Apai, anyai szerepek

♣ Isten a gyermeket megőrzésre adta a szülőknek, felelősek értük (megosztott)

♣ fattyúgyermek esetén: apa kötelessége! (fizetésre kényszerültek)

♣ 7 éves korig: anya felelőssége, utána: fiú gyermek: apáé (értelmi fejlettség, tanulási képesség elérése), lány gy.: anyáé!

♣ anya: keresztény életre nevelés: fiát, lányát egyaránt; gy. egészségének, testi épségének megőrzése; érzelmi kötelék, személyiség formálása

♣ apa: nevelés, eltartás (késő kpkori itália: a férfiak 30 évesen nősültek;

városi munkások, parasztok körében többet vannak otthon; gy. betegsége, balesete esetén: az apa vitte a gy.-et a szent sírjához; gazdasági-kultúrális, társadalmi szerep is: gyakran (távollét, halál miatt) az anya vállalta ezt a szerepet is

♣ beszélni tanító asszony: szóbeli hagyományok, népi kultúra (mesék, történetek, dalok), első világkép formálása

(♣ lázas gyerek: tetőre/ kemencébe tették > anya felelt érte)

♣ szegényebb családok: éhínség idején: nők: vakság, csontelváltozás, meddőség (éhezés miatt elmaradó vérzés)

A keresztszülők

♣ kellő időben keresztény hit alapjait tanítják meg a gy.-nek > tisztában kell lenni a hittételekkel > elmulasztása bűn

♣ általában barátok (ajándékozás > sok keresztszülő > haszon > de: egyház csökkentette ennek számát )

♣ Anjou dinasztia alapítójáról szóló történet (190. old.)

A kisgyermekek megfigyelése

♣ középkori irod.: sztereotíp leírások: szép, csinosan öltöztetett gy., aki azt mondja, amit a felnőttek elvárnak tőle

♣ William Marshal udvarmester életrajzi költeménye ("még mindig meg van a kalapács és üllő, amelyekkel nála különbet is lehet kovácsolni" - gy.-ek iránti közöny bizonyítéka)

-- ezt meg kéne keresni, el kéne olvasni :)

Shulamith Shahar: Gyermekek a középkorban. 140 oldal zanzásítva :D

A családszociológia kurzus érdeme ez a néha egészen mulattató KÖZÉPKORI felfogások, események és szokások gyűjteménye.

1. utódnemzés, gyermekkép

♣ Didaktikus művek szerzői, prédikátorok: a szülők kerüljék szeretetük kinyilvánítását 7 évesnél idősebb gyermekük esetében > önhittségükben le ne térjenek a helyes útról.
♣ Olyan férfiakat és nőket dicsőítettek, akik a világtól elvonulva szerzetesrendbe léptek, még ha így el is szakadnak gyermekeiktől. (volt, aki így el is feledkezett arról, hogy van egy 7 éves fia)
♣ "Az anyaméhben a magzatot az anya havibajos vére táplálja, mely a terhesség ideje alatt nem távozik, s így mindennél tisztátalanabb (a gyermek)."
♣ Némely vonatkozásban alacsonyabb rendű az újszülött az állatoknál is: ők közvetlen szülés után már megállnak a lábukon, míg mi még csak mászni sem tudunk, nemhogy állni.
♣ "A gyermek imájának ereje nagyobb, mint a felnőtté."

2. gyermekkor szakaszai

♣ Gyermekkor szakaszolása (a 7es szorzatai többnyire - a felnőttkornál is)
infantia (születéstől 7 évig)
pueritia (7- 12 /lányok/, 7-14 /fiúk/)
adolescentia ( innentől felnőttkorig)
> viselkedésüket, eredményeiket korosztálynak megfelelő elvárások alapján ítélték meg.
♣ 7 éves kortól el lehet jegyezni (megfelelően ki tudja már fejezni magát), de pueritia végén ők dönthettek, hogy összekötik-e életüket az adott társsal.

3. gyermek születik

♣ "A lányok a fiúktól eltérően nem alapítanak családot, hanem felosztják azt."
♣ "Spanyolországban egy asszony, Szent Domonkos és rendjének híve, neki könyörgött fiúért, aki majd egy nap csatlakozni fog a rendhez. Mikor a bábák közölték vele, hogy lánya született, az asszony tovább imádkozott, panaszkodott, zokogott - és csoda történt: a leányból fiú lett! " :D
♣ Az indulatos és sovány csecsemőket: a szangvinikus és kolerikus vérmérsékletűeket olajjal kell kenegetni, a többinél hatékonyabb a só. ;)
♣ Császármetszést valószínűleg csak akkor alkalmaztak, ha az anya meghalt szülés közben, akkor a bába a hasfal bal oldalát felmetszette és kiemelte a gyermeket. ha nem volt elég bátor hozzá, férfi segítséget kellett kérnie.
♣ A szülés veszélye miatt a terhes asszonyoknak több védőszentjük is volt.
♣ A szülés meggyorsítása céljából ajánlatos az anyát tüsszentésre ingerelni (és a combjára bojtorjánt kötni) :D
♣ " A halott magzat eltávolítása céljából a szerzők párologtatást javasoltak, folyadékok bevezetését a méhbe (gyógynövények), ha mindez kudarccal végződött, a bábának kampóval, tükör segítségével kellett eltávolítania a halott magzatot.
♣ 18. szd-i Franciaország: 1000 gyerekből csupán 574 érte meg az 5. életévét.
♣ Aquinói Szent Tamás: az az asszony, aki megmenekedett a "fájdalomban fogod szülni fiaidat" büntetésétől, mely minden asszonyt sújt az eredendő bűn miatt (!), jobban szenved a terméketlenségtől, mint a többi asszony a szülés gyötrelmétől.
♣ az anya nem vett részt a keresztelőn (max a bába): születés után egy héttel tartották (nagy csecsemőhalandóság)
♣ vidéken a férj segített a szülésben :)
♣ "szülőszéknek" nevezett zsámoly
♣ akár 25 napig is elhúzódhatott egy szülés (szerzők állítása szerint)
♣ sebész helyett szentek segítségét kérték
♣ újszülött átmenetileg két forrásból jut oxigénhez születés után, fontos a fokozatos leválasztás (köldökzsinór elmetszése csak néhány perc elteltével)
♣ fiút akartak (birtok megműveléséhez több kéz ill. név továbbvitele) - terhes asszony: üde arcbőr: fiúval viselős.
♣ ha fiút akartak: tél: fiúk nemzésének legalkalmasabb évszaka + Szent Felicitashoz imádkozzanak
♣ a szerzők beismerték, az is előfordulhat, hogy valaki lány gyermeket akar. recept: vadnyúl here szárítás, havi ciklus végén porrá őrlése, italként meginni, "aztán játszadozzék férjével" :]
♣ Capeting dinasztia egyes tagjai el is váltak feleségüktől lánygyermek születése esetén.

Keresztelő

♣ újszülött: bűnben született: szülei nemi aktusának eredménye...
♣ a zsidó körülmetélési szertartást váltotta fel
♣ Szent Ágoston szerint: gyermek keresztség nélkül meghalt: elkárhozott > ezt az álláspontot a középkor nem vette át (csak a Pokol Tornácára kerül) - sorscsapás, ha keresztelés előtt hal meg
♣ 10. szd.-tól felváltotta a medencébe merítést a vízzel való leöntés
♣ egy csipet só a gyermek szájába, melle, háta olajjal megkenve
♣ bevett szokás: a papok fizetséget kértek a keresztelésért (az egyház azonban tiltotta)
♣ keresztelés után: kigyógyulnak: betegségből, fogyatékosságból... (az egyházi szertartásban nem jelent meg ez a hiedelem, de mégis hittek benne)
♣ a gyermeket ellophatják a tündérek :) (sajátjukat tették a helyére, keresztelés előtt könnyebben)
♣ talált gyermeket megkeresztelték ezekkel a szavakkal: "Ha már meg vagy keresztelve, nem keresztellek meg téged" /feltételes keresztelés/
♣ kitett gyermek nyakába sót kötöttek, ha még nem volt megkeresztelve
♣ bárki keresztelhetett: ha az újszülött élete veszélyben volt (keresztényi kötelesség is volt)
♣ ha úgy látszott, a csecsemő halva születik: a bába engedélyt kapott a megszülető testrész megkeresztelésére...
♣ "engedd, hogy legalább megkereszteljük" - a gyermek boldogan végezze be életét.
♣ Dante külön helyet jelölt ki nekik a Paradicsomban
♣ prédikátorok vigasztalása: Isten könyörületes, hogy eltávolította gyermeküket ebből a világból
♣ a gyermekszülésben elhunyt nőket nem temethették a templomba, csak a templomkertbe; méhben meghalt gyermek: menstruációs vérből táplálkozott, kereszteletlen: beszennyezte az anyát: temetőn kívül lehetett csak eltemetni.

2 szokás, amit az egyház elítélt

♣ a kereszteletlen gyermeket (akár halott anyjával együtt) olykor szívébe döfött karóval temették el...> félelem tőlük, lelkük nehogy visszatérjen ááá (kétévi vezeklés járt érte)
♣ halála előtt megkeresztelt gyermeket: egyik kezében: serleg borral, másikban szent ostyát tartalmazó serleggel (10 napos vezeklés)

4. szoptatás

♣ az anyatej aminósav-összetétele kedvezőbb hatású a csecsemő anyagcseréjére, mint a tehéntejé +védettség + kötelék
♣ ha csak kötelességből tenné, inkább cumi (simára gyalult tehénszarv)
♣ életben maradásra való esélyt lecsökkentette az állati eredetű tejjel táplálás, tudatában voltak, mégis sokan így cselekedtek (állatiassá teszi a gyermeket)
♣ anyatej a spermához hasonló tulajdonságokkal bír > személyiség kialakulását bef. > támogatták
♣ szoptatós dajkák szerepe (foglalkozás): 21 000 csecsemőből 1000 csecsemőt szoptatott csak saját anyja, a többit sokszor vidékre küldték (minél közelebb a dajka, annál magasabb a fizetése)
♣ a parasztasszonyok szoptatták általában saját gyermekeiket
♣ a dajka ezen időszak alatt őrizkedjék a nemi aktustól (a tej apadását és minőségi romlását eredményezné)
♣ tulajdonságai a tejen keresztül átkerülnek a gyermekbe

♣ Anglia, 17. szd első fele: az anyai szoptatást csak a paraszti világban tartották természetesnek (ha nem szoptatták: vesszőzés járt érte)

♣ városi munkások asszonyai is szoptattak

♣ a szoptatást mégis vállaló nemesi származású asszonyokat magasztalták (a kivételes anyai szeretet megnyilvánulása)

♣ tej elapasztásának módszere: szülés után lekötötte a bába az anya mellét (sokszor halálhoz vezetett)

♣ késő középkori Itália: a falusi és városi nőkön kívül rabszolganők lesznek bentlakó szoptatós dajkák (tulajdonostól vették bérbe)

♣ a szoptatós rabszolgák gyerekeit lelencházba küldték (gazda parancsára)

♣ közvetlen születés után küldték dajkaságba a csecsemőket (a dajka ált. 2 gyermeket - sajátját is- szoptatott egyszerre)

♣ Párizs, 14. szd.: munkaközvetítők által (mindkét féltől fizetség)

♣ 2 ÉVIG SZOPTATTAK (a bentlakók addig voltak távol férjüktől, gyereküktől esetenként...)

♣ néhol az a szokás élt, hogy ha 2 nő egyszerre szült, egymás gyermekét szoptatták, így később olyan erős kapocs volt a két család között, hogy a 2 gyermek édestestvérének érezte magát a másikkal. :)

♣ ha a vidéki dajka teherbeesett, akkor másik dajkához adták. de volt, hogy sok csere követte egymást > kötődés kialakulásának ellehetetlenítése

♣ miért nem szoptattak? hogy megőrizzék alakjukat, és mert szivesebben töltötték idejüket más foglalatossággal

♣ mivel nem szoptattak, akár 25 gyermeknek is életet tudtak adni!

♣ a megbízás az apa kívánsága szerint történt valamennyi társadalomban (a dajkaság)

♣ a dajka látogatása és ellenőrzése is az apa feladata volt

♣ örökbefogadás helyett: keresztszülők által képviselt lelki szülők

♣ gyakorta előfordult, hogy a csecsemő nem volt hajlandó más melléből szopni.

♣ általában a bevett szokás miatt bízták dajkára gyermeküket, nem azért, mert hiányzott belőlük az anyai érzés

♣ 18. szd.: Európa valamennyi országában átterjedt a középosztályra (városi munkásságra - Franciao., Németo.)